A magyaroknak meg kell tanulnia nagyban gondolkodni

"A jó ötlet nem elég! - Hogyan építsünk startup-ot?" - címmel tartották meg a BKF új előadássorozatának első részét kedden. Ez alkalommal Perényi András és Bonyhádi Gábor vendégeskedett a főiskolán.  

Szeptember 17-én kedden, délután tartották a Budapesti Kommunikációs- és Üzleti Főiskola új előadássorozatának első részét. Az egész féléven át tartó rendezvénysorozat vendégelőadói minden alkalommal a főiskola olyan volt hallgatói közül kerülnek majd ki, akik nagyszerűen hasznosították az itt megszerzett tudást, sikeres kommunikációs szakemberekké váltak. Minden előadás önálló témát dolgoz fel a vendégek segítségével.

Az első előadás "A jó ötlet nem elég! - Hogyan építsünk startup-ot?" - címet viselte. A meghívott előadók ez alkalommal Perényi András és Bonyhádi Gábor voltak. Perényi alapította annak idején az Insomnia reklámügynökséget barátaival, ott kreatív igazgatóként működött. Saját bevallása szerint ötletember, vállalkozó, ex-grafikus, valamint hobbi séf. Bonyhádi Gábor a ReVision, a BuzzMirror, a MarkMyProfessor, illetve a Lamirez applikáció társalapítója, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja, European Entrepreneurship Foundation tanácsadói testületének tagja.

Dr. Papp-Váry Árpád (A BKF Turisztikai és Gazdasági karának dékánja, a Marketing Intézet vezetője) rövid megnyitó után átadta a szót Perényi Andrásnak, aki jelenleg az iLandGuide applikáción dolgozik. Az alábbi videó megtekintése után Perényi feltette a kérdést a hallgatóknak, mi szeretnél lenni?

Volt olyan hallgató, aki mindössze annyit válaszolt, hogy vállalkozó, de olyan is akadt, aki konkrét célként tűzte ki maga elé, hogy szállodaigazgatóvá válik. Perényi rögtön meg is kérdezte tőlük, miért vágynak erre. Szerinte ugyanis, ha nem elég konkrétak az elképzeléseid jobb, ha bele sem fogsz egy kisválallkozásba. Bonyhádi Gábor itt megjegyezte szerinte az ő és a teremben ülők generációja nem munkahelyeket fog váltogatni élete során, hanem szakmákat, annyira gyorsan pörög a világ.

Perényi András 20 évesen barátai részvételével alapította az Insomnia reklámügynökséget, ahol grafikusként dolgozott. Kicsiben kezdték névjegykártyákkal és ehhez hasonlókkal, de folyamatosan azt kommunikálták az ügyfelek felé, hogy ők a legjobbak, legmegbízhatóbbak az adott feladatra. A rengeteg munka végül meghozta gyümölcsét. Évekkel később András látta, hogy a rengeteg munkaóra és a szürke irodában töltött napok soha nem fognak rövidülni, ha továbbra is ezzel foglalkozik, így valami újat keresve kiszállt. Így jött az iLandGuide ötlete.

Bonyhádi Gábor szintén elmesélte, hogyan váltogatta eddigi élete során foglalkozásait, kezdve egy humoros történettel. Állítólag miután egy Daewo Tico-val sikerült összetörnie egy Audi A8-ast úgy döntött, hogy adósságát a mixerként kapott fizetéséből fogja kifizetni. Ehhez azonban nem volt képesítése. Az mixer iskolák drágák voltak, így inkább alapított egy sajátot. Innentől kezdve ezt az iskolát menedzselte. Miután saját iskolájában kitanulta a mixerkedést ráunt a dologra és továbblépett. Megalapította a ReVision ügynökséget, ahol gerillamarketinggel foglalkoztak. Öt évvel később innen is tovább állt, jött a MarkMyProfessor, az Ebola Media számára készített content marketing softver és a Lamirez.

Arra a kérdésre, hogy mi a "startup" nagyjából mindketten ugyanazt a választ adták: kezdetben csak egy feltételezés, amelyet validálni, tesztelni kell, ha ezen átmegy akkor már ötlet, a megfelelő beruházóval pedig akár vállalkozás is lehet belőle. Az előadók itt kiemelték, hogy ennek az ötletnek ki kell elégítenie a piaci igényeket és skálázhatónak kell lennie. Minden projekt amibe belekezdünk egyfajta "startup". Még a szobafestés is. Előtte piackutatást végzünk, tesztelünk. (Megnézzük a szomszédok falait és rájövünk, hogy olyat nem akarunk.) Ezt gyakran kérdőívvel tesszük. (Vagy egy oldallal, ami számolja az érdeklődő kattintásokat.) A kész terméket is folyamatosan teszteljük és fejlesztjük, ezt nem szabad abbahagyni.

Perényi András itt kitért arra is, hogy gyakran dolgozik amerikai ügyfelekkel, mert sokszor rugalmasabbak, gyorsabban válaszolnak és hatalmas piaccal rendelkeznek, a több pénzről nem is beszélve. Magyar észjárással nehéz is ilyen nagyban gondolkozni, de András mégis erre buzdít mindenkit.

A két vállalkozó szerint a hazai körülmények nem kedveznek a vállalkozásba kezdőknek, az amerikai minta sokkal jobban működik. Ennek lényege, hogy a tulajdonosok a cég tulajdonjogának százalékait nem egyben, hanem az évek során folyamatosan kapják meg. Ez azért jó, mert ha az egyikük ki is száll, a másik pedig tovább viszi a céget és sikeressé teszi, a kilépő nem tarthat igényt a haszon felére. (Ha fele-fele arányban voltak tulajdonosok, akkor sem nőtt a százalékainak száma a kilépés után.) Az is jó ötlet lehet, hogy a cégalapításkor bizonyos százalékot félreteszünk és azt felajánljuk az úgynevezett first hire-nek, (kulcsfigura, létfontosságú alkalmazott), vagy bevezetjük a dolgozói option pool-t,mely szintén félretett százalékokat jelent azon dolgozóink számara, akik az első három évben segítenek felépíteni a céget. (Ezeket az éveket szokás cliff-ként, sziklaként emlegetni.)

Az előadás előre megbeszélt kérdéseinek átbeszélése után a hallgatók tehették fel sajátjaikat, melyekből nem is volt hiány. 

ReklámKlub Impresszum Médiaajánlat