A Nagy Testvér többé már nem a nagy kormányt, hanem a nagy üzletet jelenti

Így használják fel kampányokhoz az arcfelismerő technológiát.

Philip K. Dick 1956-os sci-fi regényében, a Különvéleményben már eljátszottak a személyre szabott reklámok, és az arcfelismerő rendszerek gondolatával. Mára ezeknek a létezése nem újdonság, sőt egyre több reklámkampányhoz használják fel a technológiát.

Igazuk van azoknak, akik ebben is csak egy újabb kormányzati-összeesküvést látnak, vagy nagyobb a füstje, mint a lángja? Itt van néhány példa, hogy egyes brandek, hogyan használták fel az arcfelismerő technológiákat interaktív kampányaikhoz.

Plan UK – Because I’m a Girl

Az Egyesült Királyságban, 2015-ben készült, interaktív buszmegálló reklám képes volt megállapítani az éppen arra járókelő nemét, és ez alapján módosította a megjeleníteni kívánt hirdetést. A kampány egyébként a harmadik világbeli nők helyzetének egyenlőtlenségeire hívta fel a figyelmet. Az empátiát keltő üzenetek nemtől függően jelentek meg „as a girl”, illetve „as a guy” kezdetű szöveggel. 

Redpepper – Facedeals

Számomra az egyik „legijesztőbb” kezdeményezés az atlantai Redpepper ügynökség Facedeals projektje. A dolog egyébként irtó „egyszerű”. A Facebookkal integrált program a fotóid alapján készít rólad egy arcprofilt, majd a Facedeals rendszerrel felszerelt üzletek, éttermek, vagy éppen bárok, a kameráikon keresztül felismernek mikor épp betérsz, majd becsekkolnak helyetted, illetve még kedvezménykuponokat is küldenek a telefonodra

Coca-Cola – Facial profiler

2009-ben a Coca-Cola és a Crispin Porter + Bogusky a Coke Zero-hoz készített kampányuk során Facebook profilképeket hasonlított össze hasonló arcok után kutatva. A Facial profiler ugyanazon a technológián alapult, mint a rendőrség által használt arcfelismerő rendszerek.  

Nike – Free Face

A Nike és a Wieden + Kennedy Tokyo interaktív kampányában a résztvevők egy, a szuper rugalmasságáról ismert, digitális Nike Free Race edzőcipőt irányíthattak az arcmimikájukkal. A cipő a grimaszoknak megfelelően nyúlt, tekeredett, változott, egészen furcsa eredményeket produkálva.

Douwe Egberts – Bye bye Redeye

A dél-afrikai O.R. Tambo reptéren felállított kávéautomata pénzérmék helyett csak ásítást fogadott el, mint fizető eszköz. Kézenfekvő, mivel a reptereken általában rengeteg az álmos ember, akik félálomban először nem is értették, hogy miért kaptak ingyen kávét, miután ráásítottak az automatára.

Virgin Mobile – Blinkwashing

Szintén az arcfelismerő rendszerek köréhez kapcsolódik az eye-tracking, tehát a szemmozgást követő technológia is. 2013-ban a Virgin Media, a Mother NY ügynökség és a Rehab Studio megalkotta a Blinkwashing projektet, ami egy szokásos, ineraktív choose-your-own-adventure klip volt, azt leszámítva, hogy a lehetőségeket a szemmozgásoddal, pislogásaiddal választhattad ki. Az ebből kibontakozó szürreális klipek sokkal barátságosabbnak, és engagement-képesebbnek bizonyultak az átlagos interaktív reklámoknál, mivel teljes egészében a nézőre volt bízva a látottak alakulása és egy ujjukat sem kellett megmozdítani.

Volkswagen – Start/Stop

A Volkswagen fogta Stop Start technológiáját, ami piros lámpánál, automatikusan leállítja az autó motorját, majd az Almap BBDO ügynökséggel karöltve elkészítették belőle a Start/Stop Chrome applikációt. Az ötlet analogikusan hasonló: ha elkapjuk a tekintetünket az éppen mélyen figyelt YouTube videóról, az megáll, egészen addig, ameddig a beépített webkameránk nem érzékeli ismét tekintetünket a monitoron. 

Arcfelismerő rendszerek már így is akadnak körülöttünk szép számmal. Gondoljunk csak a mindenkit kiakasztó Facebook arcfelismerő kezdeményezésre, vagy a csak a tulajdonos arcával feloldható iPhone-ra. De aggodalomra semmi ok: egyesek szerint az arcfelismerő rendszerek sokkal kevesebbet mondanak el rólunk, mint például a telefonunk. 

via Adage, Digiday

ReklámKlub Impresszum Médiaajánlat