Fejlődik a digitális tartalommarketing, de csak kevesen mérik a hatásait

Tudad-e, hogy a cégek csupán negyede követi sikeresen a ROI-t?

Bizonyos előre jelzések szerint 2020-ra a digitális univerzum a 300szorosára fog növekedni, tehát 130 exabyte-ról, 40.000-re. Ez 40 trillió gigabájtot jelent. Ennek fő mozgatórugói a digitális tartalom, a keresésalapú és a social marketing. Ha nem lenne elég az elképesztő számokból, az IBM kimutatta, hogy a globális adatmennyiség 90%-a az elmúlt két év alatt termelődött.

Az üzleti szegmens mostanra felfigyelt a kontent mindeható erejére, és el is kezdett ehhez alkalmazkodni. A Coca-Cola már többet költ tartalomgyártásra, mint televízióra, a Nestlénél egy külön, dizájnerekből és community managerekből álló csapat gyártja a kontentet, a Red Bull pedig 135 embert alkalmaz a saját ügynökségénél.

Ez pedig úgy néz ki kifizetődő.

A PZ Media felmérése szerint 2015 első negyedében a tartalommarketing bevételek 14.4 százalékkal nőttek, a csak digitális kontent pedig, mint a leggyorsabban növekvő kategória, 27.7 százalékkal nőtt tavaly óta.

A gond csak az, hogy az előállított tartalom hatásait nem igazán mérik a cégek.

Összesen 86%-uk él a tartalommarketing eszközével, de csupán a negyedük állítja azt, hogy sikeresen követik a legyártott kontent megtérülési rátáját (ROI). Ellenben a B2B marketingesek 15%-a egyáltalán nem, 10%-a pedig „nem igazán sikeresen” teszi ezt.

Csak az organikus

Kontentmarketing szempontjából a B2B és a B2C oldalak forgalmának az aránya is máskép oszlik el: organikus keresésből 51%, email és display hirdetésekből 34%, a fizetett keresésből 10%, a social részről pedig 5%.

A Kraft például 1.1 milliárd reklámmejelenést, és négyszer nagyobb ROI-t produkál így, mint a célzott hirdetésekkel.

Látható, hogy a tartalommarketing körül egyre élesedik a helyzet, és a cégeknek meg kell találniuk azt a hangot, amivel kiemelkedhetnek a zajból. Tudniuk kell, hogy a fogyasztóik mikre reagálnak, és hogy mit látnának szívesen egy ipari brandtől. Ehhez pedig muszáj mérni a tartalom engagement- és a teljesítményrátáját is.

Nem a like a fontos

Nagyon sokan elsiklanak a fontos kérdések fölött, és a „like-számot” előbbre helyezik az engagement mértékénél.

Mik a fontos kérdések? A Marketing Land összegyűjtött néhány fontosabb szempontot.

Weboldalaknál:

  • Forgalom: mérni kell, hogy hányan érkeznek az oldaladra, és hogy mit csinálnak érkezés után
  • Visszapattanás: meg kell nézni, hogy az „engaged” fogyasztók mennyi ideig maradnak az oldaladon. Egyből elnavigálnak, vagy elég ideig  maradnak ahhoz, hogy elolvassák a tartalmat?
  • Áttérési ráta: meg kell nézni, hogy a visszatérő vásárlók, hogyan viszonyulnak a márkához minden egyes alkalommal.
  • Új és visszatérő vásárlók: hányan látják most először az oldaladat, és hányan térnek folyton vissza?

Márkáknál:

  • Érzelmi vonulat: pozitív dolgokat mondanak online a márkáról? Hány követője van a márkának?
  • PR: a kontent marketing bevonz elég újságírót és befolyásos tényezőt? Hányszor rántottak be cikkek érdeklődő embereket a párbeszédbe?
  • Elérés: a tartalom azért készült, hogy erősítse a márkaelérést és ismertséget?
  • Versenytársak: hogy teljesít a tartalmad a versenytársakéval összehasonlítva?

A további szempontokat itt lehet elolvasni.

via Marketing Land

ReklámKlub Impresszum Médiaajánlat