Mi is használni fogjuk a tévédet

Pezsegnek az indulatok a konzolos piacon, miután mind az Xbox, mind a Playstation legújabb generációját bemutatták az elmúlt hetekben. A Sony igen agresszív PR-kampánnyal próbál némi előnyre szert tenni, de vajon sikerülhet?

Amikor közel három hete a Microsoft először tárta a nagyközönség elé az új Xbox One-t, nyilvánvalóvá vált, hogy teljesen más úton indultak el, mint az örök rivális Sony. Míg a japánok nem nyúltak az alapkoncepcióhoz, és csupán a játékkonzoluk közösségi médiába beágyazottságát próbálják erősíteni, a redmondi óriás ambiciózus új gépe az otthoni szórakoztatás központja szeretne lenni. Ez persze számtalan olyan megoldással jár együtt, amire a felhasználók idegenkedéssel reagáltak, és a Microsoft arrogáns kommunikációja sem segít az ügyön. A Sony pedig egy pillanatig sem habozott, és napok alatt erőteljes PR-ütéseket helyezett az Xbox leggyengébb pontjaira.

Az Xbox bemutatója után a legtöbben azt vetették a Microsoft szemére, hogy az esemény mindössze tíz percében volt kifejezetten játékokról szó – holott mégis csak egy játékkonzolról beszélünk. Hiába a multimédiás tartalmak, a hang-vezérelt szörfölés a tévén, a Sony könnyedén dobta be a ziccert másnap egy plakáttal: „Mi is használni fogjuk a tévédet – játékra”. Innen pedig elszabadult a pokol, és a Sony kreatív írói kiengedhették legcinikusabb megjegyzéseiket is, mint például „Mi is csináltunk videomagnókat”. Az Xbox állandó internetkapcsolat-igényére pedig csak így reagáltak: "A legendák sosem halnak meg. Még akkor sem, ha a netkapcsolatod igen". Visszafogott, ugye?

 

Tetézte a bajt a két gyártó online másolásvédelemhez való hozzáállása. Az új Xboxhoz meglehetősen bonyolult rendszert állítottak fel, kizárva nem csak a kalózkodást, de annak a lehetőségét is, hogy játékainkat kölcsönadjuk néhány napra barátainknak. A Sony persze ennek is habzó szájjal ugrott neki, egyenesen videót posztolva a használt játékok továbbadásáról. Itt azonban van némi vaj a japánok füle mögött is – ugyanis csak saját kiadású játékaik sorsáról döntenek. A többi kiadó továbbra is a saját szája íze szerint szabályozhatja játékaik felhasználását, és valószínűtlen, hogy lágyszívűek legyenek. Végtére is, ők is a profitból élnek, és amikor egy-egy AAA kategóriás cím fejlesztési költsége 100 millió dollár körül jár, egy centet sem engedhetnek elveszni.

Mindenesetre a Sony ezzel a húzással jókora kezdeti előnyt halmozhatott fel a piaci versenyben. Az Amazon boltjában a Playstation 4 előrendeléses példányai már elfogytak. Sőt, az Amazon Facebook oldaláról el is távolítottak egy szavazást, ahol a Sony gépe közel negyvenezer szavazatot kapott – az Xbox pedig mindössze kétezret. Mégis, van egy olyan gyanúnk, hogy ez a típusú kommunikáció csak a saját táboruk fanatizálását szolgálta. Nagy értékű presztízstermékek esetében régóta bejáratott módszer az egymást lejárató beszólogatás, gondoljunk csak az amerikai BMW és Audi márkakereskedések óriásplakát-háborúira. De az ilyen termékek esetében a márka választása sokkal inkább hitkérdés, mint racionális megfontolás. Tehát a kampány csak a meglévő hívők hitét erősíti, és a valláselhagyók száma elhanyagolható lehet.

 

Update: Lapzárta után érkezett a hír, hogy a Microsoft visszavonta a szigorú másolosvédelmi szabályokat. Ezt a kört a jelek szerint a Sony nyerte, részletek itt.

ReklámKlub Impresszum Médiaajánlat