Ó-IÓ-CIÓ-ÁCIÓ-MÁCIÓ-AMÁCIÓ-LAMÁCIÓ-KLAMÁCIÓ-EKLAMÁCIÓ-REKLAMÁCIÓ

Így reklamált a reklámszakma és a kommunikációs szektor a be nem jelentett, de beterjesztett reklámadó-tervezetre. A Magyar Reklámszövetség a veszélyekre figyelmeztet, az RTL pedig személyes támadásnak érzi a történteket.

Az ország általános és középiskoláiban lassan elkezdik felírni a diákok a táblára az ilyenkor aktuálissá váló varázsszót: vakáció. Ennek jegyében mi a címsorunkat használtuk a reklámszakma iskolatáblájaként, ahol azt a szót számoltuk vissza, amely a szó nélkül beterjesztett reklámadó-tervezetre adott szakmai válaszokat legjobban körülírja. Vasárnap még csak néhány cikk jelent meg az ügyben, de hétfőn robbant a bomba. L. Simon László kormánypárti képviselő ugyanis aznap terjesztette be az Országgyűlés elé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslatát. A reklámadó gondolata nem új, az ötlet már tavaly is felmerült, de akkor átmenetileg lemondtak a bevezetéséről.

A mostani tervezettel két főbb problémája is van a reklámszakmának, valamint a kommunikációs iparágnak, az egyik, hogy bár a kormány egyeztetéseket és állandó tájékoztatást ígért az ügyben a szakmai szervezeteknek, ez elmaradt, a másik, hogy az új javaslat szerint még nagyobb összegű adókat szednének be a médiavállalatoktól, ami adott esetben tömeges munkahely megszüntetésekkel járhat. Az új kulcsokról itt már beszámoltunk.

A Magyar Reklámszövetség és tizenhárom másik iparági szervezet aláírásával megjelent hétfői közleményben ez olvasható: "A reklámadó összege a médiavállalkozások oldalán költségnövekedésként jelentkezik, amelyet a médiavállalatoknak ki kell gazdálkodni - mivel az áremelés a jelenlegi piaci viszonyok között szinte lehetetlen, ezért félő, hogy a kieső bevételre adott válasz csak a munkahelyek megszüntetése, valamint a magyar nyelvű tartalomelőállítás visszafogása lehet. Különösen súlyos következményekkel járhat az adó kivetése a televíziós szektorban, amely az adó sávos szerkezete miatt a legnagyobb befizető lehet. Az adó összegének kigazdálkodására adott végső válasz a magyar székhelyű vállalkozások külföldre költözése lehet, amely természetesen még nagyobb volumenű munkahely-csökkenéssel illetve költségvetési bevételkieséssel járna."

Kitérnek arra is, hogy "versenyhátrányt jelent a kivetendő adó a magyar kommunikációs iparág számára az olyan globális szereplőkkel (pl. Google, Facebook) szemben, akik a magyar reklámpiaci bevételek jelentős részét képviselik."

Egy kis számolással könnyen kideríthető, hogy a most tervezett reklámadó csaknem 50%-át az RTL Magyarországtól szednék be, nálunk csak ők rendelkeznek 20 milliárd Ft feletti nettó éves árbevétellel. Ennek fényében érthető, hogy hétfő délután ők is szenvedélyes közleményben reagáltak a törvényjavaslatra. Az "Adónak álcázva akarja tönkretenni a kormány az RTL-t" című cikkben kifejtik: "Álláspontunk szerint ezen adó célja nem más, mint durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét. (...) A médiaadó költségvetésre gyakorolt hatása minimális: annak teljes, az egész médiától várt összege kevesebb, mint a közszolgálati média 78 mrd forintos költségvetésének 11-12%-a, és nem sokkal több annál, mint amennyit a Magyar Nemzeti Bank ebben az évben reklámra költ. Az RTL 17 éve működik Magyarországon, ugyanúgy adót fizet, mint bármelyik másik gazdasági társaság az országban. A tavalyi évben is jelentősen járult hozzá a központi költségvetéshez. Ez az összeg nagyságrendileg ugyanannyi, mint a most tervezett médiaadó teljes, azaz nemcsak az RTL-t, hanem az egész szektort érintő összege. Így teljesen világos, hogy a médiaadó fő célja nem a költségvetési egyenleg javítása. Az RTL közvetve vagy közvetetten minimum 600 család megélhetését biztosítja, több, mint 15 éve a legnézettebb televízió csatornát üzemelteti (az azóta elindult további hét csatornája mellett), műsorai (Barátok közt, X-Faktor, Éjjel-Nappal Budapest, Showder Klub, Házon kívül, XXI. század, Fókusz, Híradó, stb) naponta jelentenek szórakozást több millió honfitársunknak, akik közül sokan az RTL-t tekintik legfőbb, a függetlenségére mindig is vigyázó hírforrásuknak is."

A TV2 szintén közleményt adott ki reklámadó-ügyben, melyben a tervezet visszavonását kérik. "Amennyiben a törvény elfogadásra kerül, az beláthatatlan következményekkel járna a médiavállalkozások számára, különös tekintettel az adó sávos szerkezete miatt legnagyobb befizetőre, a televíziós szektorra, ezen belül a jelentős mennyiségű helyi tartalmat előállító TV2-re. Miután a tavalyi évben a reklámadó-tervezet lekerült a napirendről, a 100%-ban magyar tulajdonba került TV2 üzleti tervében nem számolt a tervezet által meghatározott különadóval, amely kb. 1,6-1.8 milliárd forint bevételkiesést jelentene. A 2013-ban realizált 10 milliárd forintos veszteség mellett ez a tétel a vállalat működését ellehetetlenítené." A közlemény második felében pedig ők is kilátásba helyezték legnépszerűbb magyar gyártású műsoraik, így a Jóban Rosszban, a Tények, a Mokka, a Napló, az Aktív, és a Sztárban sztár beszüntetését.

Kedd reggel egy, a Kossuth Rádión hallható műsorban megérkezett L. Simon László válasza a fentiekre. Elmondta, a benyújtott törvénytervezet csak nyitánya egy folyamatnak, a közösségi oldalakat is bevonnák az adózói körbe. A politikus úgy gondolja, hétfőn joggal vetették fel elemezők, hogy a beterjesztett javaslat alapján nehezen tudják bevonni az adózói körbe a közösségi szolgáltatókat, amelyek már a reklámbevételek nagyon nagy részét elviszik. "A tavalyi 39,1 milliárdos digitális reklámbevétel körülbelül fele külföldi szolgáltatóknál, például a Google-nél és a Facebook-nál landolt a Magyar Reklámszövetség szerint, de ez néhány éven belül 66 százalékosra is emelkedhet a Magyar Tartalomszolgáltatók tavaly őszi becslését alapul véve" - írta a Kreatív.

L. Simon László azt is mondta, szerinte nonszensz a tévétársaságok azon érvelése, miszerint a reklámadó miatt lesznek veszteségesek. „Egy-egy nagyobb cég most is folyamatosan milliárdos veszteséget termel, mégis talpon van” - tette hozzá határozottan. Az országgyűlési képviselő fontosnak tartja, hogy a reklámadó egy olyan adónem lenne, melyet nem tudnak áthárítani a nézőkre, olvasókra. Továbbá szerinte "senki nem gondolja komolyan", hogy a tévécsatornák a legnézettebb műsoraikat fogják beszüntetni emiatt. A Kreatív cikke szerint: "L. Simon László kiemelte azt is, meglepte, hogy az adó bevezetéséből várható 8-10 milliárd forintos bevételt többen is „milyen hanyag eleganciával" kezelik, „mintha ez olyan kevés lenne". Az összes magyar állami múzeum éves költségvetési támogatása nem éri el ezt az összege."

A Magyar Reklámszövetség ezeket a kijelentéseket sem hagyta annyiban, június 5-én közös tiltakozásra hívja a médiumokat a reklámadó ellen. "A Magyar Reklámszövetség arra kéri a szakmai szervezeteket és a médiavállalatokat, hogy csatlakozzanak a következő parlamenti ülésnap előtti, 2014. június 5-én (nyomtatott sajtó esetén a lehetőségekhez képest 2014. június 6-án) tartandó tiltakozáshoz az adott médiatípus sajátosságaihoz mérten (elsötétítés, fehér/fekete lap behúzása, stb.)" - szól a felhívás. A Kreatív információi szerint az RTL és a TV2 már csatlakozott is. L. Simon László azt ígéri, ősszel pont kerül az ügy végére.

...Fall is coming...

ReklámKlub Impresszum Médiaajánlat