Visionary7

Letisztultság, humor, szabadúszás, Cloud-modell. Ez a Visionary7 reklámügynökség.

Ha lehetne olyan marketingterülethez kapcsolni egy ügynökséget, melyről asszociálva rögvest eszünkbe jutna az, akkor a Visionary7 párja a gerillamarketing lenne. Az ügynökség létrejöttéről és izgalmas kampányairól Kolesár Krisztián, a Visionary7 alapítója mesél.

A kezdet
Egy angol barátommal alapítottuk a lassan hét éves céget. Úgy indultunk, mint minden ügynökség, hogy valami mást szeretnénk csinálni. Akkoriban nagyon menő volt a gerilla marketing, nem volt közösségi média és mi úttörő ügynökség akartunk lenni. Azelőtt a Budapesti Őszi Fesztivált producere voltam négy évig, és mivel kortárs művészetet kellett reklámoznom- ami egy elég nehéz műfaj- ambient módszerekhez kellett nyúlnunk.Példáulmegkértünk egy vonósnégyest, hogy szaladjon be a McDonalds-ba és játsszon ott 10 percet engedély nélkül...

VISIONARY 7 Showreel from VISIONARY 7 on Vimeo.

Az ügynökség alapításakor így gerilla marketinggel foglalkoztunk, a Líra Könyvklub „Olvasósarok” nevű akciójával indultunk. A lényege az volt, hogy letettünk egy könyvespolcot, egy fotelt és egy lámpát egy aluljáróba, és oda lehetett ülni olvasni. Ezt akkoriban imádták az emberek, mert új volt 2007 elején.Azóta, mivel három éven keresztül mi szerveztük a Zene Világnapját, levittünk az aluljáróba jó sok mindenkit: a Quimbyt, szimfonikus zenekarokat, a Muzsikás Együttest, a Kalákát, Lajkó Félixet, tulajdonképpen mindenkit, aki benne volt a telefonomban. Ez szintén nagyon szerette a sajtóakkoriban.

Aztán 2009-ben szétváltunk az üzlettársammal. Ekkor a gerilla marketing már elterjedt, sőt leáldozóban volt, ugyanakkor berobbant az IWIW. Így a fejlesztő céggel közösen belevágtunk az alkalmazásfejlesztésbe, elkezdtünk közösségi médiával foglalkozni. Eleinte blogokban utaztunk, később pedig, mikor elkezdett beszivárogni a facebook, elkezdtünk a cégekhez járni az újszerű facebook marketinggel. Az újdonság erejének köszönhetően sikerült nagy ügyfeleket szereznünk. Ez másfél évig tartott, utána a facebook is nagyon elterjedt, így mi is új irányokat kerestünk.

A Cloud-modell
Ekkor döntöttem el, hogy elindulunk egy nagyon erős kreatív koncepció irányba. Ismét olyannal akartam foglalkozni amit kevesen csinálnak. Így jött a Cloud-modell.

Kitaláltuk, hogy olyan kreatív ügynökség leszünk, amely a kreatívokat nem irodán belül tartja, hanem független alkotókat foglalkoztat. Ezek az alkotók vagy nagyon fiatalok, frissen szabadultak a MOME-ról, és azért nincsenek még semmilyen ügynökségnél, vagy nagyon seniorok és már nincsenek. Ebben tök jól találkozik a frisseség és a tapasztalat.

Hogyan találsz rá a tagokra?

Fürkészem a netet, és ha valamilyen munka, fotó megtetszik, akkor megkeresema készítőjét és bekérek tőle egy portfóliót. Ha ez is tetszik, akkor már csak rajta múlik, hogy tudunk-e együtt dolgozni. Hogy említsek egy példát: egy kávémárkának csináltunk brandet, és nem találtam olyan grafikust a cloudban, aki alkalmas lett volna a feladatra. És addig nyúztam az internetet, amíg nem találtam egyfiatal illusztrátort, aki megfelelt az elvárásaimnak. Az ügyfél a munkára csak annyit írt: „dream come true”. Annyiféle kreatív munka van, hogy kizárt dolog, hogytalálj egy olyan kreatívot, aki mindenre szuper választ tud adni. Itt mindenki független, alkalmi munkákat szoktunk nekik adni, de van, akivel többször dolgozunk együtt, néha teameket szervezünk belőlük.Egy olyan csapatot akartam, amiből annyit veszek igénybe, amennyire szükségem van, ugyanakkor ismerem őket és tudom, hogy kicsodák. Ebben van a rendszer erőssége, minden projektre a megfelelő embert veszem elő.Mostmár közel negyven tagú a cloud, és ott tartunk, hogy az Intel jóvoltából csinálhattunk egy tagról egy filmet is (José Simon), nemsokára pedig egy saját kiadvánnyal jövünnk elő.
Egyébként nyilván minden ügynökség dolgotat szabadúszókkal, a különbség az, hogy mi felvállaljuk. Konkrétan heten vagyunk egy irodában. A csapat kizárólag projekt menedzserekből és egy adminisztrátorból áll. A stratégiai kreatív felügyeletet én látom el, illetve az új munkákat is én szervezem.

Van kedvenc projekt?

A „Becsületkassza” kampányt nagyon szerettem. Az volt a megmozdulás lényege, hogy a Sopron Bank olyan értéket közvetítsen magáról, amitől Budapesten is hitelessé válik. Ekkor kkor kitaláltuk azt, hogy Nyugat-Dunántúl nagyon híres a becsületkasszáiról és általánosságban a„becsületességéről” (amúgy szerintem ez csak legenda, minden országrészben kb ugyanannyi a becsületes ember), és egy bank számára ez nagy érték. Kitettünk egy-egy ital automatát Pestre és Budára. Az ital automatákat átprogramoztuk úgy, hogy az egyik gombra ’fizetek’ 50 forintot, a másik gombra pedig ’nem fizetek, de elviszem’ feliratot tettük.Fontos információ volt, hogy a befolyt összeget jótékony célra fordítja a bank. Ennek iszonyatosan nagy sajtója volt. Volt a neten egy becsület indexünk, amit minden nap vezettünk. Pest és Buda versenyzett, aztán végül körülbelül ugyanaz lett az eredmény. Sajnos alapvetően nem voltak becsületesek az emberek. De ehhez hozzátartozik az is, hogy a hajléktalanok odajártak vízért, de ebbe viszont nem szólunk bele, úgy voltunk vele, hogy ez is a magyar utca része, számoltunk vele. Jó kis projekt volt, sok díjat nyertünk vele.

Kedvenc Ügyfél?
Nagyon el vagyunk kényeztetve az ügyfelekkel, mindenki nagyon jó. Talán az Intel, aki nagyon aktív, nagyon régen dolgozunk együtt és nagyon sok sikeres és kreatív projekten vagyunk túl egy picit a szívem csücske. Dia (Bártfai Diána) ideális ügyfél egy nagyon innovatív cégnél. Minden projektünkért kiáll és harcol cégen belül, aminek köszönhetően nagyon jó munkák születnek.

 

 

 

ReklámKlub Impresszum Médiaajánlat