Véget érhetnek a találgatások a reklámadó körül

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) véget vetett a találgatásoknak, és honlapján közzétette a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát.

A konkrétumokról a tárca közlése szerint a kabinet soron következő kormányülésen dönt, azonban a jelenlegi tervezet alapján jól láthatóak a gondolkodási irányok és annak körvonalai. A tervezetből az alábbi részletek olvashatóak ki:

A törvényalkotó szándéka szerint adóköteles a reklám közzététele és annak alanya a reklám közzétevője. Az adóalanyok közé tartozhatnak a külföldi illetőségű szervezetek és magánszemélyek is, amennyiben belföldön – vagy akár fióktelep útján – végeznek reklámközzétételi tevékenységet.

Jól kiolvasható tehát, hogy a törvényalkotó extra adóterhelési szándéka kiterjed azon, Magyarországon sugárzási joggal rendelkező, ám külföldi tulajdonban lévő, vagy adott esetben más, környező országokból sugárzott TV-csatornákra vagy weboldalakra, amelyek eddig igyekeztek a hazai, erős szabályozási környezettől függetlenedni.


A 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtörvény] a reklám közzétevőjét az alábbi módon definiálja:

„3. § k) reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi,”


A tervezet az adó mértékét sávosan határozza meg, amelynek adóalapja az adóévben fenti tevékenységből származó nettó árbevéte:

  • az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%
  • az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
  • az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
  • az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó része után 20%.

 

Amint azt korábban a Reklámipar is megírta, már a 2000-es évek elején és 2010-ben voltak kezdeményezések az aktuálisan kormányzó erők részéről a reklámadó bevezetésére, ám azok akkor nem valósulhattak meg.

Jól látható, hogy a tervezett új adónem leginkább a legnagyobb kereskedelmi televízióknak jelenthet jelentős kiesést, de sok kiadó és médiacsoport is beleeshet az adóköteles kategóriába. Az RTL Klub a maga 30 milliárd forintos árbevételével (2011-es adat) biztosan a 20%-os mértékkel terhelt adósávban találhatja magát, amennyiben a tervezet ebben a formában elfogadásra kerül.

A témával kapcsolatban Rogán Antal is megszólalt – a Fidesz frakcióvezetője nem titkolta, miszerint a kormánypárt "egyetért azzal a kormányzati törekvéssel, hogy az uniós terhek csökkentése érdekében a milliárdos reklámbevételű vállalatoktól hozzájárulást kérjenek". Rogán szerint maximum tízmilliárdos bevétellel kalkulálhat a költségvetés a reklámadóból.

ReklámKlub Impresszum Médiaajánlat